Mr. Perfection

Sziasztok!
Áhh, itt a várva várt nyári szünet, én pedig meghoztam Vivien Banga történetét, Luke-kal. Remélem tetszeni fog, kellemes olvasást és kellemes szünetet nektek! 
Dó xx

Fogalmam sem volt, hogyan lehetett egy olyan nyári napon, -mint amilyen a mai is- bent ülni, egész nap filmet nézni és csokis epret tömni magamba. Tűzött a nap, vagy 40°C volt odakint, igazi strand idő, ahol végre barnulhatnék valamennyit, és nem néznék ki úgy, mint egy hóember..
Ehelyett a Csillagainkban a hibát bámultam, azon elmélkedve, hogy lehetett egy olyan történetet megrendezni, ami önmagában figyelmeztet arra, hogy 'Zsepi nélkül bele se kezdj!', hiszen szerény véleményem szerint már csak a cím elég arra, hogy eltudd képzelni mi lesz Hazel és Augustus sorsa. Ez egy beteg szerelem, a szó legrosszabb értelmében, már ha mondhatom ezt. Augustus meghal, ahogy Hazel is (bár ez nem biztos, mivel a filmben nem mutatják), ugyanis mindketten rákosak.. Kegyetlen szomorú sztori, ha én rendeztem volna, akkor csak a sírásomat kísérhetnénk végig, de őszintén, arra ki kíváncsi?! Senki. Hát pont ez az...
Talán négy ember lett volna rá kíváncsi, a négy közül is egy biztosan, de csak azért, hogy tudjon nevetni akkor is, amikor neki is sírni kéne. Ez az ember az én legjobb barátom, az én szőke, kék szemű, óriás pingvinem, akit Luke Hemmings-nek hívnak.
Luke-kal kiskorunktól kezdve nagyon jóban vagyunk. Részben az anyukáinknak köszönhetjük. Először is azért, mert ők is remek kapcsolatot ápolnak, együtt voltak terhesek velünk, és a születésünk után is sok időt töltöttek együtt. Apuékról nem is beszélve. (Kell partner a focimeccsek bámulása közben, és a férfias dolgok megbeszélésében.) 
Hemmo nagyon édes, szeretni való és kedves srác. Sosem hagyott engem cserben, mindig mellettem állt, törődik velem, és nem tagadja, hogy igenis..Van egy lány barátja, akivel közelebb állnak egymáshoz, mint kellene..
Sóhajtva ettem meg az utolsó csokis epremet, amit már úgy kellett magamba tuszkolni két doboz után, de nem érdekelt, jobb dolgom nem volt. Unottan ettem, mikor valaki szó szerint bebukfencezett az erkélyből, egyenesen az ágyamig. Kérdőn nézve állítottam le a filmet, majd le, a padlóra vezettem tekintetem, megpillantva vigyorgó Luke-ot:
-Szia, babe. -nevetve megráztam a fejem, aztán felállt, majd a szekrényemhez sétált. Kinyitotta, keresgélni kezdett,majd  pár perc után, a hozott hátizsákjába tette a fürdőruhámat. Milyen jó, nem? Csak úgy kutat a szekrényembe a fehérneműim és a többi cuccom között. Visszasétált hozzám, elvette tőlem a távirányítót, majd kikapcsolta a tv-t. -Dobd el a dobozokat, lent várlak a kocsinál. Törölközőt már raktam el neked is. -kuncogott,  megpuszilt és kimászott az erkélyemen keresztül. Totál ledöbbenve figyeltem a jelenetét, aztán a hajamba túrva teljesítettem a kérését. Anyuék nincsenek itthon, ezért csak egy cetlit hagytam nekik egy "Luke-kal vagyok:)" üzenettel. Kimentem, bezártam, majd odaszaladtam Luke-hoz és a kocsihoz. Ő az autónak dőlve várt, a napszemüveg rajta volt, aztán ahogy meglátott, egy féloldalas mosoly ült ki az arcára, ami baromi vonzóvá tette. Késztetést éreztem arra, hogy a puha hajába túrjak, késztetést éreztem, hogy az ajkaira tapadjak, elfelejtve azt, hogy mi csak barátok vagyunk...de végül kizártam a gondolataimat a fejemből és egy halk sóhaj után, mosolyt erőltettem az arcomra.... 
-Nos, Luke.. Mi is a terved? -kérdeztem tőle, már az autóban ülve.
-Strandra megyünk. Nem fogom hagyni, hogy egész nap a Csillagainkban a hibát bámuld. Pláne nem ilyen időben..Nélkülem. -pillantott rám, engem pedig elöntött a boldogság. Törődik velem, és ez annyira jó..Akaratlanul is mosolyognom kellett tőle..
Amikor megérkeztünk, leparkolt, de kicsit sem a tengerpart közelébe, hanem az aqua parknál. Pc-jével játszva szállt ki utánam, megfogta a cuccokat, majd miután a belépőt kifizette, bementünk. 
-Luke, hogyh...
-Shhhh, nyugodj meg, baby. A szórakozáshoz nem elég egy unalmas tengerpart. Na sipirc átöltözni.Itt várlak. -nyomta a kezembe a törölközőt és a fürdőruhámat, aztán miután megbizonyosodott arról, hogy tényleg megyek, ő is elment. Hát jó, gondoltam. Miért ne? Sokkal jobb csúszdázni, mint csak lenni és élvezni a tengert..
Az öltözőkabinba lépve, becsuktam az ajtót, letettem a törölközőt, és átöltöztem. 

A törölközőt magam köré csavarva mentem ki oda, ahol Luke állt. Egy Hawaii mintás fürdőnadrágot viselt, vállán pihentetve a törölközőt, enyhén eltakarva kidolgozott felsőtestét, amit én sajnáltam. Miért van ott az az átkozott anyag?...
Az aqua park területén kerestünk egy részben árnyékos, nyugis helyet, ahová a cuccainkat tettük, majd ahogy ledobtam magamról a törölközőt és előre igazítottam a hajam, Luke birtokló pillantását véltem felfedezni magamon, ahogy méreget a fürdőruhában. Hevesen vert a szívem, legyűrtem a torkomban lévő gombócot, és elpirulva a talajt kémleltem. Így még sosem nézett rám. Legalábbis eddig nem tűnt fel,de biztos nincs jelentősége..
Bekentük egymást naptejjel, aztán a kezemet megfogva húzott az első, neki szimpatikus csúszdához...

Miután mindent kipróbáltunk, a medencében pihentünk. Ő úszkált, én pedig süttettem magam, mikor odament hozzá egy ...Hogy szokták mondani a fiúk? Egy igencsak 'jó csaj'..
Látszólag flörtölt vele, ami kicsit sem esett jól, elvégre Luke velem jött. Most velem van..De, ha féltékenységi jelenetet rendezek, minden kiderül.. Megtudja, mit érzek iránta..Amit viszont nem akarok. Sóhajtva másztam ki a medencéből, a cuccainkhoz sétálva, kicsit sem figyelve magam elé, ezért azt sem vettem észre, hogy belelépek egy leejtett fagylalt gombócba..
Épp hanyatt vágódtam volna, ha nem kap el egy jó erős kéz. A tekintetem a hősöm tekintetébe fúrva, mosolyodtam el, amire ő is:
-Vigyázz..Különben úgy jársz, mint én.-egyenesedett fel velem Luke.
-Miért? Te is elcsúsztál? -megrázta a fejét.
-Nem, én estem. 
-Hű, és nem ütötted meg magad? -fürkésztem aggódva, arcára téve a kezeim, hátha komolyabban megütötte magát. Csípőmre helyezte kezeit és közelebb húzott magához. Ajkaink szinte már össze értek, forró lehelete csiklandozta arcomat.
-Életem legjobb és legtökéletesebb esése volt...-csókolt meg végül lágyan, de röviden. -Ugyanis beléd estem. -mosolyodott el, én pedig már kicsit sem visszafogva magam, tapadtam ajkaira, boldogan és szerelmesen..


(Ne haragudjatok, nem sikerült valami jól, de azért remélem tetszik nektek )